Sokan kérdezték már, hogy megéri-e kiköltözni Angliába. Erre a kérdésre nem tudok igennel vagy nemmel válaszolni. Attól függ, hogy honnan nézzük. Nem látom a családomat és a barátaimat, nem az anyanyelvemen kommunikálok az időm nagy részében, bevándorló vagyok és még az időjárás is rossz, hogy szépen fejezzem ki magam :D
22 éves vagyok és fogalmam sincs, hogy mi leszek, ha nagy leszek.
Ez az a dolog, ami miatt úgy tartom, hogy számomra teljes mértékig megérte az, hogy kiköltöztem, hiszen teljesen új környezetbe kerültem, ezáltal saját magamat tudom tesztelni.
Az első két hétben, miután megérkeztem, ahhoz nem volt bátorságom, hogy lelépjek az úttestre, mert nem voltam biztos, hogy honnan is jön majd az autó, annak ellenére, hogy otthon saját magamat egy talpraesett és magabiztos embernek tartottam.
Egy kis idő után megszoktam a jobb oldali közlekedést, a kapcsolós konnektorokkal, a furcsa csapokkal és a rossz borokkal egyetemben. Olyan, mintha önismeret órákat vennék minden egyes alkalommal, amikor új szituációba kerülök. Szerintem ez nagyon hasznos ahhoz, hogy végre kitaláljam, hogy mit akarok kezdeni az életemmel. Amíg pedig ez nem sikerül rengeteg új dolgot meg akarok tapasztalni. Ennyi, amit szeretnék.
Mivel nincs célom, amire mondjuk spórolnom kéne, így egy fontot sem spóroltam az elmúlt 8 hónapban. Ennek ellenére rengeteg értékkel gyarapodtam.
Még csak 8 hónapja élek itt és nem tudom megszámolni két kezemen, hogy mennyi minden történt velem. Voltam a Harry Potter Stúdióban, ami számomra egy gyerekkori álom volt és biztos vagyok benne, hogy még elmegyek legalább egyszer.
Háromszor voltam Londonban, egyszer egyedül, amit majdnem ugyan annyira élveztem, mint amikor Viával és Mesivel voltunk a stúdióban illetve a másik alkalommal egyik barátunk koncertjén. Végigtomboltuk a koncerteket, majd ahelyett, hogy az utolsó vonattal haza mentünk volna maradtunk bulizni és várost nézni. Első vonattal érkeztünk haza, én aludtam két órát, majd bementem dolgozni. Teljes mértékig megérte.
Amikor egyedül voltam Londonban Miyavi (kedvenc előadóm) koncertjére látogattam el és ha már ott voltam intéztem szállást és a másnapot is Londonban töltöttem. A koncert előtt találkoztam egyik magyar (vagy kínai? Én magyarnak tartom teljes mértékig, de kínai származású... értitek, ugye? :D) barátommal, Xeevel, akivel bejártuk a kínai negyedet, meg ettünk egy jót. A hostel meglátogatása után pedig elslattyogtam a koncert helyszínére, ahol azonnal összebarátkoztam két német és egy brit lánnyal, illetve egy lengyel sráccal. Volt Meet&Great, szóval még Miyavival is találkozhattam megint. A koncert egyértelműen pazar volt. Másnap találkoztam Bogival, aki Magyarországon a szembeszomszédom volt. Vele is csavarogtam egy kicsit, majd mivel még volt időm a vonat indulásáig meglátogattam a British múzeumot, ami csodálatos volt. Három óra alatt nem tudtam végigjárni.
Aztán utaztam kicsit messzebb is... Mivel nagyon tetszett Miyavi londoni koncertje úgy döntöttem, hogy nekem még egy kell, úgyhogy megnéztem, hogy hol lesz a szabadnapjaimon koncert. Így kerültem Varsóba :D Egy délután alatt leszerveztem az utat és két hétre a londoni koncertre, már repültem is Lengyelországba. Várost néztem, ismerkedtem a lengyel kultúrával és próbáltam nem megfagyni :D A csarnokhoz kicsit késve érkeztem, de a lengyel haverom, akivel Londonban barátkoztam össze, Jarod szólt a biztonsági őröknek, hogy várjanak meg a Meet&Great-tel. Egész végig nagyon sokat segített meg fordított nekem. A koncert kezdéséig a mellettem álló lengyel lánnyal beszélgettem, akiről utólag kiderült, hogy egy régi holland haverom volt barátnője. Tehát ennyire kicsi a világ :D A közönség nagyon király volt, fan projekteket is csináltunk és Miyavinak nagyon tetszett. A koncert után a hangtechnikus összeszedte azokat a setlist-eket (lista, amin az előadóknak fel van jegyezve, hogy melyik dal mikor jön), amiket használtak és elkezdte kiosztani. Az egyiket személy szerint az egyik biztonsági őrrel nekem adatta, mert valószínűleg emlékezett rám Londonból :D Öt óra várakozás után a reptéren már indultam is vissza Angliába.
Tehát egy magyar lány elutazott Angliából Lengyelországba, hogy megnézzen egy japán előadót. Kicsit multikulti :D Imádom.
Ezek mellett rengeteg remek bulit tudhatok magam mögött, voltam otthon is, ahol nyaraltam Soltvadkerten és voltam a Szigeten is, nagyon sok új embert megismertem, vettem új telefont, két király magyar csajszival lakom együtt, akikkel az élet sosem unalmas, kirándultam a környéken, nyelvet tanulok és jól érzem magam.
Nem mondom, hogy nem hiányzik Magyarország és az otthoniak, de valamit valamiért. Hálás vagyok azért az időért, amit itt tölthetek és alig várom, hogy új élményekkel gazdagodjak.
