1. bejegyzés

Az is eléggé nehéz, hogy eldöntse az ember, hogy na jó, akkor szedem a cókmókom és elindulok világgá, de ahogy ez megtörtént, a teendők sokaságában vajmi kevésnek tűnik az ember ideje. Mikor elhatároztam, hogy én is ki szeretnék menni, felkerestem két barátnőmet, akik Angliában élnek, Viát és Mesit, akik azonnal nagyon segítőkészek voltak. (Köszi csajok :D)

Először is lefixáltunk egy hetet, amikor kimentem és elintéztük a munkavállaláshoz szükséges papírokat. Ekkor először voltam Angliában és azt kell hogy mondjam, maga az ország tetszik, viszont a britekkel nehezemre esik megbékélni. Az én véleményem szerint, kicsit logikátlanok, trehányak, igénytelenek és az akcentusuk a halálom. Csak hogy még véletlenül sem értsem :D Még jó, hogy több a bevándorló, mint a brit :D

A kedvenc kifejezésem a "Mind the gap" volt, ami minden peronon le volt festve az aszfaltra illetve a vonaton is minden megálló előtt elmondták. Mikor először láttam, sírtam a röhögéstől, hiszen a "gap" szó végül is szakadékot jelent. Aha, a vonat pereme és a peron közti 5 centis "szakadékot" hatalmas ugrással szeltem át minden alkalommal, nehogy leesek, ha már a számba rágták :D

Persze voltak nagyon jó dolgok is. Például az egyik vonaton láttam egy felhívást adakozással kapcsolatban szegény gyerekek számára és a plakát alján kisbetűvel fel volt tüntetve, hogy a kormány megduplázza a befolyt összeget. Minden bevásárlóközpont illetve vonatállomás akadálymentesítve volt, a mozgáskorlátozottak számára.

Majd meglátjuk, hogy hosszabb távon, sikerül-e megszoknom azokat a dolgokat, amik számomra most abszurdak.

Az utolsó két hónapomban sokat dolgoztam, hogy legyen plusz pénzem, így alig maradt időm a készülődésre. Az indulásom előtt két szabadnapom volt. Ez a tegnapi és a mai nap. Tegnap körülbelül végigcikáztam az egész városon :D  Mindent be kellett szereznem, amire szükségünk lehet odakinn.

Ilyen a konnektorátalakító, hosszabbító, Negró, fűszerek, rengeteg gyógyszer (,mert odakinn nagyon drága), ruha, a fél drogéria, ajándékok, kotyogós kávéfőző és a legfontosabb a TÚRÓ RUDI!

Úgyhogy a tegnapi napom vásárlással és rohangálással telt. Találkoztam egy barátommal illetve a kutyámat, Nátit is rábíztam a szüleimre. Legszívesebben vinném magammal a kis dögöt, nagyon fog hiányozni...

A mai nap folyamán be kéne pakolnom, mert ma még megyek be leadni a munkaruhámat, illetve még kell egy kicsit vásárolnom és este pedig lesz egy kis baráti összejövetel, ami után Szilviék nálam alszanak, mert ők visznek ki a reptérre.

Hát a pakolás elég ramatyul áll :D Nem tudom, hogy fogom bepasszírozni a cuccaimat a bőröndökbe. Kettővel megyek, úgy hogy egyet már kinn hagytam. Bár szerintem nem tudnék annyi bőrönddel menni, ami elég lenne. Egyenlőre így néz ki a bőröndöm:

Szerintem a lehetetlenre vállalkozom :D

0. bejegyzés

Talán először, azt kéne megosztanom, hogy miért is döntöttem a hazám elhagyása mellett. A válasz nagyon egyszerű.

Pénz.

Nem azért, mert nagyon anyagias lennék, hanem azért, mert meguntam, hogy az egyik napról a másikra élek. Nem tudok semmit sem felépíteni magam körül, csak tengetem napjaimat kisebb nagyobb sikerekkel. Ezzel csak az a baj, hogy számomra nem elég. Szeretnék majd idővel családot alapítani és ahhoz, hogy meglegyen a stabil anyagi háttér, most kell elkezdenem a karrierem építését.

Véleményem szerint, a gyermek vállalás itthon luxusnak számít.

Reményeim vannak Angliával kapcsolatban, de majd meglátjuk, hogy mennyire válnak az elgondolások valóra.

(Ez csak egy mellékes infó, de például ma mondták a lányok, akikhez megyek, hogy ingyenes a fogamzásgátló. Ez számomra olyan dolog, ami felfoghatatlan, pedig teljesen normálisnak kéne lennie, ha az ország nem akar tini anyukákat, elhagyott gyermekeket illetve abortuszok sokaságát. Teljesen logikus dolog, mégis magyarként ez teljesen abszurd. Ilyen apró dolgok hallatán, azt gondolom, hogy az élet más területein is hasonló a mentalitásuk ezért merek reménykedni.)

Úgy vagyok vele, hogy nézzük meg, próbáljuk ki. Veszíteni valóm nincs. Ha egy év után haza is jövök, akkor is nyertem. Nyelvet tanultam, tapasztalatot gyűjtöttem, megismertem egy új kultúrát és világot láttam.

Csináljuk, aztán majd meglátjuk mi lesz, hisz olyan nem létezik, hogy valami sehogy se lenne ^^